Komáromi közösségi közlekedés


Én mindig elgondolkodom, amikor egy város közösségi közlekedése kapcsán felmerül, a kihasználtság kérdése. Nincs ez másként Komárom esetében sem. Nemrégiben látott napot  egy kimutatás amely a helyi autóbuszos közlekedés csökkenő utasszámát tárta elénk. Az első gondolata nagyon sokaknak az volt, hogy ha ennyire nincs utas akkor szükség van-e egyáltalán helyi járatokra, hiszen azok nagyon sok pénzt emésztenek fel.  Nézzünk körül és próbáljuk meg kideríteni, mi is okozza az utasok elmaradását.  Teljesen logikus felvetés, arra gondolni, hogy a taxik nagy száma lehet a ludas a dologban, amiben van valami igazság. Mit tud a taxi, amit az autóbusz nem. A nap bármely szakában elérhető és háztól-házig szolgáltatást nyújt. Erre egy Komárom méretű városban nem képes egyetlen autóbuszos szolgáltató sem.

Tekintsünk vissza a komáromi közösségi közlekedés múltjába. Az 1980-as években virágkorát élte a város közösségi közlekedése, az autóbuszok 8 vonalon járták be a várost és egyes megállókban a követés nem haladta meg 8-10 percet. Ez abból adódik, hogy a 2 es viszonylat követési ideje 15 perc volt ütemesen (minden óra azonos percében indult az autóbusz). Kiszámítható és gyors volt az eljutás a belváros és a lakótelepek között.  A rendszerváltás után az üzemanyagköltség növekedésekor az akkori szolgáltató CSAD nem a magyarországi mintát követte és nem emelt árat, hanem elkezdett járatot csökkenteni.  Ez volt az első hibás lépés. A menetrend módosításával az autóbuszok már nem ütemesen közlekedtek,  ismerni kellett a menetrendet. Ezután jött a következő CSAD lépés a járatok rövidítése, megállókihagyásokkal. Aki a kettes lakótelepen lakott akkoriban, az ismeri a hol “X” hol “S” betűvel jelölt járatokat, amelyek már nem mentek be a lakótelepre, csak kint álltak meg a főútnál a Jókai suli mellett.  Itt kezdődött az autóbuszok láthatatlansága. Az utas már nem látta az autóbuszokat, bizonytalanná vált és nem tudta mikor indulnak. Ismét fogyatkoztak az utasok.  Aki tehette autóba szállt, aki ezt nem engedhette meg magának, az kerékpárra.

Ezután jelentek meg a nagy élelmiszeráruházak a városban. Itt sem tudott vagy akart (?) a város fejleszteni, megállapodni a betelepülő áruházakkal . Érsekújvár, Dunaszerdahely megtette ezt. A déli Tesco megnyitásakor meg olyan érzésem volt, hogy csak azért sem indít a város olyan autóbuszjáratot, ami mindenki számára kényelmes lehetne. Erről lassan egy évtizede már írtam én 23-as járatként álmodtam meg. Érintette volna azokat a területeket amelyek mint északon, mint pedig délen fontosak voltak és jó kihasználtsággal üzemeltethető lett volna ez a viszonylat. Úgy éreztem, akkoriban  is, hogy leginkább a szándék hiányzott. Amit Párkányban engednek a jogszabályok, azt Komáromban sem tiltották volna.

Feltételezem a város akkori vezetése úgy érezte, hogy lépni kell és jött a “parasztvakítás” egy Komárom-Komárno , nemzetközi autóbuszjárat formájában, amely mindent elkerült ami fontos lehetett volna. Északon egy lakótelepet, vagy bevásárlóközpontot sem érintett. Délen nyitottabbak voltak, hiszen az autóbusz a Tesco-t, több iskolát és a termálfürdőt is érintette. Igen, ismét úgy éreztem, valaki nagyon nem akarja az autóbuszt az emberek közé vinni.

Hamarosan megnyílik egy újabb lehetőség. Ha minden sikerül lehet Komáromnak a betelepült kínai autóbuszgyárnak köszönhetően egy ingyenes autóbuszjárata, amely akár segíthetne is az itt élőknek. Biztos vagyok benne, hogy a régi ellenállók, még a helyükön vannak és a taxilobbyval közösen ismét megtesznek majd mindent annak érdekében, hogy az új ingyenes autóbusz ne tudjon eljutni azokhoz az utasokhoz, akik azt használnák és eddig is használták volna.

Sokan azt mondják, hogy kevesen laknak Komáromban és  nem éri meg fejleszteni a közösségi közlekedést. Komárom legnagyobb lakótelepe a VII. es lakótelep . Én úgy gondolom, nem laknak kevesebben ott mint Budapesten a Füredi úti lakótelepen. Csak panelházak és semmi más amiért érdemes lenne oda utazni. A 81-es troli  mégis 3-5 percenként megy végig a lakótelep főutcáján a troli teljes menetideje 10 perc. Ez is annyi körülbelül, mint egy kör a VII-es lakótelepen.  A troli mindig tömve van … Mi a különbség? Komáromban ha jól emlékszem  k, 10 éve szűnt meg a bérletrendszer. Minden útra külön kell jegyet váltani ami gondolkodásra, spórolásra kényszeríti az utazni vágyót. Biztosan sokan haza sétálnának Budapesten is az Ikeától gyalog ha a 2 megállóra 350 forintot kéne fizetniük, de mivel megvették illetve sokan a munkáltatójuktól megkapták a 9500 forintos bérletet, így inkább utaznak akár 1-2 megállónyit is.  Komárom déli részén az önkormányzat fizeti minden diák helyi autóbuszbérletét. Vagyis az önkormányzat  azzal, hogy bérletet ad minden diáknak, utasokat hoz létre és arra ösztönzi őket, hogy használják a közösségi közlekedést!  Észak ezzel sajnos én úgy látom pontosan szembe megy.   Legutóbb  amikor Komáromban jártam megdöbbenve láttam, hogy a Lehár parknál a lakótelepek felé induló buszok megállóját a sétálóutcától nagyon távolra helyezték, ezzel is nehezítve azok dolgát akik még mindig buszoznak és nem az autójukkal szennyezik a város levegőjét és foglalják a parkolóhelyeket.  A közösségi közlekedés célja épp az, hogy ne üljenek az emberek autóba és ne akarjanak parkolni. A parkolási díj egy forgalomszervezési eszköz , melynek célja az volt, hogy az autós ne foglaljon el hosszan egy értékes belvárosi parkolóhelyet . Sajnos erről a legtöbb városvezető már teljesen megfeledkezett és kizárólag bevételi forrásnak tekintik a parkolás fizetővé tételét.

Távlati tervek? Úgy hallani Komáromban is megjelennek majd  Budapesten FUTÁR ként ismert elektronikus táblák pár megállóhelyen, amit én kidobott pénznek látok. Egy olyan megállóban ahol 2 órát kell várni egy induló autóbuszra és ennek nem látom értelmét. A járművek műholdas nyomkövetése helyes cél ,de elég lenne a drága táblák helyett egy mobilalkalmazás is, hiszen ma már mindenkinek van a kezében egy okostelefon. Budapesten a FUTÁR mobilalkalmazás nagyon hasznos és népszerű is!  Ennek szlovák megfelelője lehet a Mojbus.

Ha már távlatok. Amit mindenképp át kell gondolni, az a vasút. Komárom-Pozsony vasútvonal megérdemelné a fejlesztést. A vonalvezetés apróbb korrekcióival sokkal hatékonyabban tudná kiszolgálni a környező települések utasait is.  Miként valósítható meg?  Elsősorban a Szlovák kormánynak kéne akarnia, hogy a nemzetközi vonatok Budapest felől ne kerülőúton Érsekújváron át közlekedjenek, hanem Komárom felé. Ennek magyarországi szakasza készen áll, csak egy új kétvágányú Duna híd  és a Komárom -Pozsony vasútvonal teljes felújítása, kétvágányúsítása van hátra, természetesen nem kihagyva a villamosítását sem. Menetidőben sokat jelentene a megtakarítás, de a labda a szlovák oldalon pattog!

Mivel a Budapest-Pozsony vonal Komárom belvárosát teljesen elkerüli ezért vagy egy  újabb vasútállomást kéne megépítenünk Örsújfalu térségében, vagy  a déli vasútállomást kéne használnunk, felhagyva az északit, amely kieseik a főirányból. Ez nem egy új gondolat, felmerült már többször is. A Vasutasok tudják jól, hogy az Érsekújvár -Komárom vasútvonal végállomása a Duna Déli partján  van és volt mindig, csak a személyvonatok addig nem közlekedtek az elmúlt 50 évben. Műszaki problémát nem jelentene ma sem ha az Érsekújvári vonatok A Tesco mellől indulnának vissza. Ez is csak akarat kérdése.  Van-e jövője az Északi vasútállomásnak?  Én nem látom fejleszthetőnek, hosszabb távon biztosan nem.

Szintén sajnálom, hogy a nyugati oldalon épülő új Duna híd kerékpársávot ugyan kap, de vasúti pályát nem. Egy időben kellett volna egy nagy híd formájában megépíteni a közúti és a vasúti hidat is. Ez nagyban hozzájárult volna a város fejlődéséhez.

Be kell vallanom azt sem értem, hogy miért számít eretnek gondolatnak a két város, egy vasútállomás elképzelés, amikor ez javítaná az utasok kényelmét.