Komáromi vagyok, a hazait támogatom!


Érdekes szórólap jutott el hozzám, amelyet lelkes aktivisták osztogattak szombaton a belvárosban egy golyóstoll kíséretében. A lapon csak ennyi állt: ” Komáromi vagyok, a hazait támogatom!”  Jónak tartom a kezdeményezést, hiszen majd egy éve én is felvetettem ezt a kérdést, amely akkor nem váltott ki túl nagy visszhangot. Mára  a halálos, élelmiszerek útján terjedő fertőzések miatt aktuálissá vált. Akkor én a Székely termék mintájára javasoltam a Csallóközi termék megjelölés használatát. Ez a márkanév szűkebb régiók termékeinek megjelölésére szolgálhatna, amelyhez társulhatna a Kisalföldi termékeket csoportosító védjegy is. Az Európai unió is a régiókra épül, nekünk is élnünk kéne ezzel a lehetőséggel.

Mi a gondom az említett  kampánnyal? A jó régi “nesze semmi, fogd meg jól szemlélet”. A szlogen első része szerint “Komáromi vagyok” ez igaz , hiszen családom egyik fele szőnyi, míg a másik oldal Komárom illetve környéki. A második rész ezt javasolja :”A hazait támogatom”. Itt merülnek fel a kérdések. Vajon  mik is azok a hazai termékek? A neszmélyi bor, a naszvadi paprika vagy a mostanában divatos csalóközaranyosi savanyúság? Nem találok a szórólapon erre semmilyen utalást. Hallgassak a szívemre?  Akkor meg mi értelme van az egész kampánynak?

Értelmezzem pártpolitikai szemlélet alapján?

HID valami ilyesmit mondana – vásárolj szlovák terméket, mert az a hazád és az ad neked munkát! Ebben is lehet igazság, DE komáromiként a városlakók nem kis része Magyarországon dolgozik. Magyarországon fizet adód és vesz igénybe szolgáltatásokat.  A szlovák kormány saját állampolgárainak egy nagy csoportjára – ránk Komáromiakra is- mint potencionális ellenségre tekint. Miért támogatnám ezek után azt aki bennem az ellenségét látja?

MKP- Vásárolj magyar terméket, hiszen az a hazád, amelyre mindig számíthatsz és csak magyarként biztosított a jövőd! Igen, ebben is van igazság, DE akkor mi lesz a Komárom környéki települések kistermelőivel, azokkal a magyarokkal akik az egészséges zöldségek termesztéséből és forgalmazásából szeretnének megélni?

Fidesz- Vásárolj magyar terméket , a világ bármely pontján is állították azt elő szorgos magyar kezek! Támogasd a helyi magyar kistermelőt és kereskedőt, országtól függetlenül. Ez a nemzeti érdekünk. Ezzel is egyetértek, de helyi kereskedelemben és a térség fejlődésében fontosak a  helyi egyéb nemzetekhez tartozó termelők is.

Megoldás:

Egy védjegy létrehozása. Egy olyan védjegyé, amely biztosítaná a piacra került termékek Komárom környéki származását. Egy védjegy amely összekapcsolja a Kisalföldet és Csallóközt egy nagyobb de azonos mezőgazdasági jellemzőkkel rendelkező területként mutatja be azt. Így a helyben megtermelt élelmiszerek egy nagyobb, de mégis saját piacon lennének értékesíthetőek. Nem kell feltalálni a spanyol viaszt. A Székely termék már létező és sikeres védjegy. Nekünk is valami hasonlóban kéne gondolkodnunk.

Nem szabad megfeledkezni egy hatalmas gazdasági előnyről. A Fidesz kormányra lépése óta egyre nagyobb az érdeklődés a határontúli magyar termékek iránt az anyaországban. Nem szabad bedőlni a politikai jelmondatoknak. Abba az irányba kell terjeszkedni, amely irányból szíves a fogadtatás és még anyagi előnyt is ígér kis közösségünk számára.

25 hozzaszolas a “Komáromi vagyok, a hazait támogatom!” bejegyzeshez

  1. Sziasztok!
    Kis segítségre lenne szükségem-!
    Csemege kukoricát termesztünk és a hazai piac elé gyenge
    érdeklődnék neme lehetne és hogyan pl Szlovákiába vagy más közeli
    országba szállítani. milyen az ottani ár stb.
    Előre is köszönöm üdv Péter!

  2. Az általad említett vietnámi árusok semnem kommunisták, semnem idehenek. Már harmadil generációs szorgalmas vállalkozók akik hangya szorgalmuknak koszonhetik kis vagyonulkat, ami nem jelent konkuremciát mivel nemostermelok, novénytermesztés helyet inkáb olcsó ruhákat kínálnak amiben esetleg magad is jársz !

  3. Az jo o”tlet viszont a Kommunista Vietnam díszpolgárai nem igen szeretik ha valaki beleko”pne a pénzhozo u”zérmeikbe,pontossabban ha nem a pacukon árulnának az árusok,he.Az o”regvár melletti betonplacc igencsak jo helylenne a városi polcosoknak jo ko”zel lenne az rendfentartáskodás.

  4. Én személy szerint a piacot átraknám a városközpontba. Szerveznék aktuális programokat a kicsiknek a nagyoknak egyaránt.Ez segítene azoknak az eladóknak is,akik a városban működtetik az üzletüket. Parkolóhely pedig igen is van, csak az embernek egy kicsit gyalogolnia kell. ( egyetem környéke, rakpart, zeneiskola környéke) Az a baj, hogy az emberek elkényelmesedtek.

  5. W.Zoli- sajnos az embereket fel kéne világosítani és a helyi termékeket előtérbe helyezni. Sajnos nekem is van olyan ismerősöm aki a Kauflandban egy halom retket vett csak azért mert 1 centbe került.

  6. Az igazi gond az EU-ban keresendo. Kvotarendszerben mukodik a mezogazdaság, emiatt eladhatatlan szinte a helyben megtermelt zoldség, hús.
    Mivel dotálják a mezogazdaságot, és a kvótarendszerrel szabályozzák a piacot / hogy jól vagy rosszul az egy bonyolultabb kérdés és szerintem Csicsai P. barátom sokkal tobbet tud errol / ezért torténhet meg az, hogy a holland paradicsom a Lidl-ben 50 cent,és ebben az árban már benne van úgy 1300 km szállítási koltség is, addig a piacon 1euró és 1,50 kozott van az ár. Aki 400 eurót keres az szinte biztosan a Lidlben veszi meg a paradicsomot. 🙁

  7. Megkíséreljuk a srácokkal (EJK) valamifajta egységbe, koncepcióba gyúrni, és talán bepróbálkozunk majd a testületnél (észak), esetleg délen is, és az EU-nál …

  8. … a mintaboltban egy képernyőn kisvideók is futhatnának a termelői helyszínekről, a folyamatokról, elkészítésről, gazdákról, földjeikről, jószágaikről, stb. …

    … semmi sem menne kárba, mert az eladatlan zoldségekből vegyessaláták, biolevek, különféle ételek (pl. lecsó, levesek), befőttek készülhetnek, a megmaradt gyümölcsből rostos üdítő, lekvár, befőtt, gyümölcskocsonya, leves, a tojásból rántotta, tojcinokedli, stb. … ezeket pedig szimbolikus áron adhatnánk, vagy osztogathatnánk az érdeklődőknek … a friss húsok a mélyhűtőbe mehetnek, a füstölt áru, sajt eláll …

    … a vevőket pedig népviseletben (martosi, izsai … ) szolgálhatná ki a legényke/leányka … a háttérben szólna a népzene, időnként akár élő is (a bolt előtt) … ha erre szerezhetnénk eurorégiós támogatást, akár nonprofit alapon is működhetne …

  9. Az elgondolás nem rossz,de az emberek gondolkozását kellene megváltoztatni először is!
    Vegyünk példát: 1kg cseresznyét a piacon alig tudtunk eladni 40 centért egy bizonyos nagy üzletben 1kg 2euro felett ment s ott vitték mintha ingyen lenne.

    Még ez nem változik addig egy ilyen üzlet itt halálra van ítélve. Több megoldás is lenne a környékbeli áruk felhozatalára.

    A mostani piacon csak igazolt termelők árusíthatnának, mert egyre több felvásárló árul akik tönkreteszik az itteni gazdákat.(fillérekért átveszik tőlük a termést aztán eladják jóval a piaci ár alatt…) Ez sose fog bekövetkezni, mivel a piac nem a város kezében van.
    Az üzlet is jó ötlet lenne,de egy olyan tervben ahol meglehetne venni mindent ami alapszükség. Hatalmas reklám kellene, hogy az emberek rájöjjenek olcsóbb az üzlet mint a nagyok illetve bármi megvehető ami a nagyokban is…. Enélkül halott az elképzelés. Belegondolva hány zöldséges élt meg mostanság a belvárosban?

    Egy jó megoldás lenne, hogy az embereket rálehessen venni a piacra járásra az lenne, hogy a piac ne lehetetlen helyen legyen(parkolni szinte nincs is lehetőség), hanem, hogy közel legyen a nagy bevásárlóhelyekhez(min 3x embertömeg jár arra szombaton!)….

    Ésszerű megoldás nincs rövidtávra

  10. Fény- hogy az őstermelői bolt mennyire biopiac az vitatható, de valószinűleg friss és nem tartósított élelmiszerekhez juthatnánk, Komárom környéki gazdáktól.

  11. mindenik terményhez lenne egy (stílusosan, kézzel írott) tájékoztató: pl. a termék neve és tulajdonságai/jellemzői, származási helye, begyűjtésének (gyártásának) pontos ideje, a termelő neve, meg hasonlók … pl. almapaprika (fehér), húsos, csípős, frissen szedve Kovács Mihályné Aranka (Izsa) kertjéből, július havának tizenhetedik napján … friss, házi tojás, udvari szabadtartásból, Gusztos Marinéni (Gyulamajor) tyúkjaitól hozva, pünkosd (május) havának tizenegyedik napján …

  12. A srácokkal már beszéltünk egy olyan belvárosi őstermelő-boltról, ahol kizárólag csak a járás gazdáinak (idény)termékeit árulnánk. Kellene erre egy nagyon olcsó (leginkább ingyenes) helység, pult, néhány regál és hűtő, engedélyek, furgon, és pár lelkes, hozzáértő munkatárs, akivel járnánk a vidéket, keresve a legjobb portékát, ezeket pedig (nevesítve!) eladnánk a boltban: zöldség, gyümölcs, tojás, hús, tejtermékek, bor, pálinka, befőttek, fűszerek, kézműves termékek, stb. …

  13. jockey- a termelőt kell vizsgálni és védjeggyel ellátni, nem a kereskedőt. Igen, tudom, hogy a piacozók többsége veszi a házi zöldséget meg a házi tojást.
    Én a Csallóközi termelőkre gondoltam elsőként, azokra akik nagyban próbálnak meg termelni, előállítani. Egy falu esetében a helyi közösség tudja, ki az akinek a zöldség a kertjében terem és ki az aki éjjel szerezte azt be a Pesti nagybani piacon. Erre is igaz, mint minden másra, csak összefogva lehet megoldást találni.

  14. És a védjegy, hogyan lesz kiosztva? Kimennek a helyi piacra és szétosztják? A piacon levő asztalokon minden második asztalon behozatalt árulnak.Mert ugye seni se legyen hívő ha az asztalon megtalálható a hazainak vélt de ott van a tök áprilisba mellettze a körte májusba.De arra is van példa kiviszi a behozatali epret dobozokba az illető majd a kilos dobozokból kiöntik ömlesztve és ráírják hazai termék.Vagy itt van az uj krumpli.Aki egy méretet árul behozatal.Aki az aprotol a nagyig az a hazai. Csak sokan elhiszik hazai és dicsekednek a szomszédnak micsofda árustol vettem.De jövő héten az az árus már mást árul. Kimerült a termés? Nem akció volt a Pesti nagyraktárba 😀

Comments are closed.