Népszámlálás és Komárom


2011-ben ismét eljön a népszámlálás ideje. Mint minden tizedik évben az idén is szembesülnünk kell saját magunkkal. Keresgettem egy kicsit a világhálón  és  készítettem egy kis grafikont. Az ábrán Komárom város északi részének népességi adatai találhatóak. Érdekesek És egyben elgondolkodtatóak. Az adatokat megpróbáltan biztos helyről beszerezni, ezért a statisztikai hivatal és a Fórum Kisebbségkutató Intézet adatait használtam. Miután elkészült elgondolkodtam. Állítólag a számok soha nem hazudnak. Én erre jutottam:

Komárom város fejlődése folyamatos volt, két időszakot leszámítva. Az első nagy lakosságszám csökkenést Trianon okozta a város történetében. Ekkor 1666 fővel esett vissza a város polgárainak száma. Ez érthető hiszen a megszállt területekről többen a város szabad részébe vándoroltak. Ez követően a háború és a gazdasági válság ellenére folyamatosan nőtt Komárom város népszerűség. Egyre többen költöztek hozzánk és szerettek volna velünk élni. A szocialista kísérlet idején is töretlenül haladtunk előre. Érdekes, hogy az 1989-es rendszerváltás és a növekvésnek indult munkanélküliség sem csökkentette az emberek kedvét, hiszen még akkor is nőtt  a város  polgárainak száma. A második visszaesés 2001 és napjaink közt következett be.

Komárom város lakosainak nemzetiségi összetétele, ugye egy elég egyedi és mérhetetlen dolog. A nemzetiség intim és nem nyilvános adat. A statisztika alapján ez az eltelt 100 év alapján körülbelül 60% közt mozgott a városlakó magyarok aránya. Ez a 60% mind a két háború közt, mint pedig a Szocialista időkben állandónak látszik, az általam elért adatok alapján. Az 1941-es népszámlálási adatok megerősítenek abban, hogy a magyarok valós arányszáma magasabb a bevallottnál. Az emberek szeretnek megfelelni a többség elvárásának és nem merik vállalni másságukat. Mindenki számára azonban nyilvánvaló, hogy a magyar nyelv ismerete 90% felett van. A hajlandóság egy másik, hosszabb eszmefuttatás lehetne.

Ennyit röviden az elmúlt száz évről. Ami számomra sokkal érdekesebb az az elmúlt két választási ciklus városlakókat befolyásoló hatása. Nagy megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy a gazdasági fellendülés időszakában a trianoni mértéket meghaladó számmal csökkent Komárom lakosainak lélekszáma. Ez vajon mivel magyarázható??  Béke van. Megnyílt az új ipari park. A fellendülés csúcsán  tizenötezer munkavállalót foglalkoztatott a monostori ipari park. Miért csökkent ezek ellenére a lélekszám? Kívülről szemlélve ez teljesen érthetetlen. Munka van, pénz van. Két éve  a lakosságszám csökkenésével egyidőben jelentős lakáshiány volt a városban. Mindenki venni akart de nem volt mit. Megkezdődtek a lakópark építések és a területosztások. Örsújfalu határában új lakónegyed épült fel. Az emberek szinte verekedtek az építési telkekért. Mi mégis fogytunk. Lehet, hogy a pénz nem minden??

Érdekes jelenségnek vagyok szemtanúja. Komárom Déli városrészének parkolóiban egyre több a KN, NZ, DS rendszámú jármű. Nem csak újak (adóelkerülő), de több régi Skodát is látni. Feltételezésem szerint ezek bizony az olcsóbb lakások és a biztosabb jövő érdekében országot váltott polgártársaink, aki a várost nem akarták elhagyni de jövőjüket biztosabbnak látják Délen. Több módos család is úgy döntött hogy a belvárostól  tíz percre Koppánymonostoron vesz medencés házat. Déli városrészünk Általános és középiskolái előtt is egyre nagyobb számban látni északi rendszámú autókat. Nem állítom, hogy tömeges délre költözésről van szó, de a leírt jelenség szemmel látható.

Komárom jövőjét én a fokozatos átrendeződésben látom. Miután az északi városrész az elmúlt húsz évben nem akart, vagy nem mert a közös jövőben gondolkodni, így úgy érzem lemaradt. Ennél rosszabb, hogy polgárai egy részében bizalmatlanságot váltott ki. Aki nem bízik a jövőjében az megoldásokat keres.  Nem vagyok jós, de úgy vélem a két városrész lakossága ki fog egyenlítődni, majd a növekedés át fog esni a Déli városrész javára. Miért? Északon a közeljövőben újabb munkahelyek teremtésére nem kell számítani.  A tervbe vett hetényi ipari park finanszírozását a Szlovák kormány elvetette. Az északi városrész képviselő-testülete annyira sokszínű lett, hogy együttműködésre nagy lehetőséget nem látok. Az emberek bizalmatlanok és nem látják a jövőt. A város vezetése nem tesz semmit az erőszakkal és szinte minden esetben engedély nélkül a városba telepített szobrok ellen – behódol.

DÉL– Az ipari parkba újabb munkalehetőséget kínáló vállalat érkezik. Ezek a vállalkozások főleg a fiatal munkavállalókat keresik. Ők azok, akik gyorsan szerelembe esnek. Ők ha lakást keresnek már Délen teszik meg azt, hiszen ott a lakások ára is alacsonyabb és azok fenntartása is olcsóbb mint északon. A bölcsődei és óvodai ellátás is jól megszervezett. Az önkormányzat folyamatosan áldoz létesítményei állagának javítására. Az városrész biztos anyagi háttérrel rendelkezik. A könnyített honosítást követően mindenki eldöntheti, hogy a város melyik részén látja jobban biztosítva  saját és gyermekei jövőjét.

4 hozzaszolas a “Népszámlálás és Komárom” bejegyzeshez

  1. Attila -Korfa csak a déli városrésznél van. Ott a 33-38 éves korosztály a legnépesebb ezt az 56-58 éves korosztály követi. Az 1-5 évesek száma hasonló a 70-75 éves korosztály átlagához. Elméleti utánpótlás biztosított. Északon láttam születési/halálozási adatokat, de ezek nem támasztják alá a népességfogyást.

    Amit írtál, az sajnos igaz. Egyetemi város létünkre nincs kutatással, fejlesztéssel foglalkozó vállalkozás intézmény a városban. Ez a nagyobb probléma!! Az átlag munkavállalása megoldott, de épp a fejlődést, kiemelkedést segítő réteg elvándorlása várható.

  2. Komarom, a lakosságszám mindenhol csökken, még ha a tempó változó is, ez tendencia. Komáromban az általad feltüntetett adatnál én még többről tudok. A miért-re a válasz nyilván nem egyszerű, de óriási hibának tartom, hogy ezzel eddig nem foglalkoztak (nyilván nem illett bele az addigi városvezetésre jellemző, szoci híradókat idéző álsiker-kommunikációba). S ez a csökkenés történik annak ellenére, hogy egyetemi város lettünk, és sokan a végzősök közül itt telepednek le.
    A legnyomósabb ok szerintem a szűk a munkahelykínálat, bár olyanról én nem hallottam, hogy valaki az ipari park miatt áttelepült volna Dél-Komáromba. Az ipari park sem csodafegyver, mert – ha jól tudom – kutatás-fejlesztés nem történik, csak gyártás, így a magasabb műszaki képzettségű munkavállalókat nem, vagy csak korlátozott számban igényel.
    A gyermekvállalási kedv még ennél is összetettebb, és ebben érintettség hiányában nem tudok tapasztalattal szolgálni:) Pedig a lányok szépek… Komolyra fordítva a szót a biztos megélhetés itt is elsődleges faktor lehet, és nem lehet mellékes az sem, hogy milyen a kor-összetétel (korfát nem találtam, neked esetleg van?), és hogy speciálisan a fiatal családok milyen anyagi helyzetben vannak. Erről egyébként nem okoskodnék tovább, Gyurgyik Lászlót kéne megkérdezni, a terület talán legjobb ismerőjét.

  3. Attila- van népszámlálási adatod 44 – 70 közt?

    Számomra az a teljesen érthetetlen, hogy miért költöztek el az emberek nagy számban épp az elmúlt 10 évben. Politikai okokon kívül én nem látok semmi magyarázatot erre.Miért fogy akkor a város lélekszáma amikor munkahelyek létesülnek?

    Kitelepítések: Nagyapám szülei szőnyi (HU) születésűek, nagyanyám apja királyi csendőr (BP, Esztergom,Csallóközaranyos(Sk)) volt és mégsem telepítették ki őket. Vajon miért? Igaz, nyugdíjukat megvonták.

  4. Még érdekes a kitelepítések utáni adat: állítólag a város 1849-es bombázása után is valamivel többen maradtak Komáromban, mint a benesi intézkedéseket követően. Szellemváros voltunk, mintegy 12000 lakossal!

Comments are closed.