A közösségi munka becsülete


A vonatból gyakran láttam az almásfüzitői timföldgyár falán a feliratok: ” A munka becsület és tisztesség dolga”. Ez az egykori szocialista mondat ma is korszerű. Valahogy a mai pénzéhes világban megfeledkezünk az értékalkotó munka fontosságáról. Munka nélkül nincs érték. Munka nélkül nincs fejlődés. Ezt jó volna pár mai elismert közgazdász fejébe verni. Ők meg vannak  győződve a pénz és a kereskedelem  mindenhatóságában. Mint ahogy azt mindannyian a saját bőrünkön is  megtapasztalhattuk, a pénzből és igérvényekből összetákolt hitellufi kipukkant. Itt az ideje visszatérni a munkához. 2011 a közösségek érdekében végzett ingyenes munka éve. Miért fontos ez? Mert nagyon elszakadtunk a valóságtól. Sokan naívan azzal a tudattal dobják el az utcán a cigaretta csikket, hogy azt majd valaki felszedi, az nem az ő dolga. Téves felfogás az is, hogy sok a munkanélküli és majd ők összesöprik. Gondolkodjuk egy kicsit. Komáromban, ha mindenki csak egy cigaretta véget dob el, az  negyven ezer csikk! Az bizony már egy kissebb szemétdomb! Mennyibe is kerülne a csikket a kukába dobni?? Semmibe!  Aki már volt munkanélkül, vagy érdeklődik a téma iránt, tudja, hogy az utcaseprést meg kell pályázni! Túljelentkezés van. Miért szedné össze valaki más a mi szemetünket?  A magyar kormány kezdeményezte, hogy az érettségi bizonyítvány megszerzésének legyen feltétele a közösségi munka. A mai ifjúságot meg kell ismertetni az ingyenes munka adta jó érzéssel. Számukra ismeretlen érzés közösségért végzett munka okozta boldogság. Nem mindig mástól kell várni, hogy megtegye azt, amit mi magunk is meg tudunk tenni. Aki egyszer megtapasztalja a közösségért tett munka ízét, az nehezen fog lemondani róla. A kezdő lépést nehéz megtenni!

Van Komáromban egy csapat  amely a fejébe vette, hogy változtat! Megunták a szemetet és az elhanyagolt közterületeket. Szemetet szednek, vakolnak, festenek, lemosnak, gyomot irtanak. Ebben támogatnunk kéne őket. A zord valóság sajnos az, hogy sokan nem tartják tiszteletben ezt a közösség számára kiemelten fontos tevékenységüket. Az összel felújított Jókai emlékhelyet már több alaklommal -a jelek szerint- szándékosan beszennyezik. Biztosan fontos valakinek tönkretenni mások becsületes munkálának gyümölcsét? Mi az utálat oka? Bátran  írja le -akár névtelenül is- az illető ide cselekedete motivációját. Mit szeretne ezzel elérni? Ígérem tiszteletben tarton anonimitását. Kíváncsi vagyok, mi az ellenszenv oka.

Bízom benne, hogy  2011-ben egyre több tenni akaró komáromi csoport alakul , a város élhetőbbé tételének érdekében. Ha egy tanárnak, egy ismert színésznek és egy elismert vállalkozónak természetes, hogy összeszedje mások szemetét, akkor ennek mindenki számára természetesnek kell  hogy legyen!  Várom baráti csoportok beszámolóit, a közösség érdekében végzett munláikról.

A filagória átadásakor :

[nggallery id=37]

A filagória most.

[nggallery id=76]

4 hozzaszolas a “A közösségi munka becsülete” bejegyzeshez

  1. Komárom, a 60-70-80-as években csak háromfajta média létezett az írott sajtó, a rádió és TV. Bevallom, ha össze akarnám hasonlítani a mostani helyzetettel olyan értelemben, hogy milyen információ jutott el hozzám, akkor nagy különbséget nem látok az akkori és a mostani helyzet között, mert azok, akiket az a gyors és az információ inség vezérel, akkor is és manapság is be tudja gyűjteni mindazokat az információkat, amelyek a saját lelkivilágunk számára szükségesnek tartunk, hogy úgy érezhessük, hogy első kézből vagyunk informálva.

    Manapság van facebookunk, mobilunk és internetünk is, így már hatfajta, hatféle képpen informálódhatunk, vagy adhatunk információt. Szerintem sohasem a forma, hanem az információ értéke a fontos. Tegnap láttam két filmet, amelyeket az elmúlt évek alatt már sokszor megnéztem, szinte szóról-szóra ismerem a tartamát, szövegét.
    DE!!! Mégis mindig nagy izgalommal nézem meg és betyárbecsülettel bevallom, vannak egyes részek, amelyek még ma is megkönnyeztetnek (persze titokban). Egyik a DAVE, a másik címe most nem ugrik be, egy srácról szól, aki hatalmas vagyont örökölt. Mind a kettőnek van egy közös mondanivalója, amit egyetlen egy média, még facebook sem tud visszaadni, ezek a filmek megremegtetik, megkönnyeztetik az embert. Miben? Az emberi szeretetben, egyszerűen a SZERETET, egymás tisztelete, önzetlenség, a spontán emberi kisugárzás, ami a szeretetből indul ki.

    Én is ott vagyok a facebookun már régen, bevallom, manapság már ritkán jelentkezek be és az üzeneteket sem olvasom el. Kérdezhetnétek, miért? Magam sem tudom ez pontosan definiálni, talán, hiányérztem, van, mintha ugyanabban a pocsojába lépnék, mint amikor fórumozok, vagy emailozok, vagy mikor egy hazugság ellen akarok érvelni, de már előre tudom, hogy nem fog menni. Miért is? Mert a bizalmatlanság, a hitet vesztett emberek, a szeretet hiánya, egy lét nélküli életbe kergetett minket, nem merünk őszinték lenni, mert félünk, hogy kinevetnek minket, nem merünk az érzésenkről beszélni, mert félünk a reakcióktól, hogy az negatív lesz, nem merünk bátrak lenni, mert azt hisszük mindenki majd lehülyéz minket és nem merünk a szív igazsága szerint cselekedni, mert félünk, hogy kilógunk a sorból.

    Hát akkor mit is csináljunk?

    Próbáljunk önmagunk lenni, ezzel kezdjük, ne törődjünk azzal ki mit mond, ne törődjünk azzal, hogy a nálunk bátortalanabbak, miképpen néznek majd ránk, mert a szívük mélyén ők is ugyanúgy gondolkodnak, csak még jobban félnek mint mi és éppen ezért, mi aki már egy kicsit merünk mutassunk utat nekik, hogy később csatlakozhassanak. Az úttörők általában menetközben elhasználódnak, feledésbe merülnek, de ez nem baj, mert nem arra kell emlékezni ki kezdte, hanem arra, hogy mindaz ami körbe vesz minket azt a szeret irányítja, legyen annak látható arca, vagy sem, mindez nem lényeges.

    Adam J. Jackson szerint:
    Az Igazi Szeretet Első titka – a gondolat ereje.
    Az Igaz Szeretet második titka – a tisztelet ereje
    Az Igaz Szeretet harmadik titka – az adni tudás ereje.
    Az Igaz Szeretet negyedik titka – a barátság ereje
    Az Igaz Szeretet ötödik titka – az érintés ereje.
    Az igaz szeretet hatodik titka – a “szabadnak hagyni” elv ereje.
    Az igaz szeretet hetedik titka – a szavak ereje.
    Az igaz szeretet nyolcadik titka – az elkötelezettség ereje.
    Az Igaz Szeretet kilencedik titka – a szenvedély ereje
    Az Igaz Szeretet tizedik titka – a bizalom ereje

  2. Bósza János- A média szerepe hatalmas és sajnos kihagyhatatlan. Egy média találkozón hallottam a Duna TV tudósítójától, hogy aki nincs a facebookon az nem is létezik. Most lehet szörnyülködni, de ez a rideg valóság. Amit az emberek nem látnak az számukra nincs!

    János, hiába dolgoztál, tettél bármit a köz érdekében, amíg arról nem készül fénykép vagy videó az addig NINCS.

    Egyet értek veletek abban, hogy név nélkül és önzetlenül kell segíteni, de sajnos az a világ már elmúlt. Az információs társadalom alapja a hír és az adat.

  3. Bószajánosnál ott a pont. Zorro is addig érdekes az emberek számára, amíg ki nem derül, ki(mi) áll az álarc mögött. A CM szobor megtisztítása igazából nem tartozott senki hatáskörébe, mivel a felállításakor valószínű csak az idő vas fogával szembeni védekezésre készültek fel.(ja meg persze Bósza János ellenire). Szerény személyemmel úgy érzem már azzal is hozzájárulok a város fejlődéséhez és színvonalon tartásához, hogy a munkámmal szerzett jövedelemből befizetem a városi,állami adót. Amennyiben az a pénz nem egyes emberek zsebében landolna, nem kellene megvárni míg tönkremegy a Jókai emlékhely stb. A tanár többet tenne azzal, ha megmutatná a diákjainak, hogy van egyáltalán ez a filagória, mert sok gyerek nem az állapotáról, hanem a létezéséről sem tud. Ha a diákok egy kihelyezett történelemóra alatt a tisztítás közben ismerkednének Jókaival, sokkal inkább megmaradna bennük a szerzett tudás és emellett az érzés, hogy valamit ők is tehettek a kultúrájukért. Tipikusan mutatja a komáromi magyarság jelenlegi színvonalát és hozzáállását, mennyire törődünk kultúránk neves képviselőinek emlékhelyeivel. Nagyobb szégyen az, hogy Jókai a déli városrész lakóinak is az egyik legnagyobb magyar írója, s ha a ‘csehek,feletótok’ már nem törődnek vele, ők is példával járulhattak volna elő, annak ellenére , hogy emiatt nagyon sokan elszégyelltük volna magunkat. Van egy javaslatom: készítsen a város(képviselőtestület) egy listát azokról a tevékenységekről, amelyek elvégzéséhez nélkülözhetetlen polgári önkéntes-ingyenes munkabrigádok segítsége. A Komáromi Lapokat és a városi tv-t felhasználva legyenek meghirdetve a konkrét akciók(ha lehet ne szemétgyűjtés és konténerkihelyezés formában, mert az túl általános). Kíváncsian várom reakciókat.

  4. Minden közösségi munkának akkor van erkölcsi értéke, ha az a megtervezéstől, a kivitelezésen át, a felfedézéig a szív akarata, igazsága szerint zajlik, nem pedig az ész kiszámíthatósága irányítja. A média nem előtte, alatta lépjen a történések mezejére, hanem utánna, a versenyfutás a média szerepe, de nem szabad fordítva történnie, sőt az a jó, ha a dolgok úgy történnek, hogy nem a szereplők irányítják a médiát, hanem az természetes úton találkozik néha, így van emberi értéke az önzetlen munkának. Még akkor is ha 100 önzetlen munkából 99 titokban marad, titokban marad a tettek mezején. Ha egy kis csoport valamiféle önzetlen munkára hajt, az tegye meg, de sohasem verje nagy dobra előre, annak a felfedezése a média szerepe, médiáé a szűrőszerep, hogy megállapítsa mi önzetlen munka, mi reklám.

    Most rengeteg példát tudnák mondani, de ezek maradjanak titokban, emberi értékrendükkel együtt, mert ha nem maradnának titokban erkölcsetenné válnának

    Más eset, ha embereket szeretnénk egy munkára invitálni, mert ekkor igen informálni kell másokat is pl. a C&M szobor letisztitását előre be kellett volna jelenteni és másokat is odainvitálni.

    Pl. mondok egy saját esetet. Mikor július 2-án spontánul odaálltam a teherautó elé, egy hirtelen döntésem volt, nem szóltam előre egyetlen egy médiának sem, ellenben július 4-i tüntetést előre terveztem, azért hogy sokan lehessenek ott felkértem a médiákat, hogy előre tájékoztassanak.

    Önzetlen munkára, tevékenységre szükség van, de mindig tudni kell, mi reklám, mi önzetlen munka. Az nem baj, ha sokmindenről a média nem is tud, annál nagyobb az erkölcsi értéke.

    Pl. én is szerveztem rengeteg olyan akciót, vagy vettem részt, amiről rajtam kívül nem tud senkisem, vagy csak utólag derült ki, hogy megtörtént. Ezeknek a dolgoknak valahogy a történések zavaros mezején kell tisztázódniuk, mit kell, lehet, vagy kerül a média látószemszögébe. Ha ezt megpróbáljuk befolyásolni, akkor erkölcsi és emberi értéke szenved csorbát.

Comments are closed.