Új hagyományt szeretne teremteni Komáromban az Erődváros íjász SE.  Augusztus 20-21.én megrendezik az első komáromi íjász és jurta találkozót az Igmándi Erődben.  Egésznapos  programok gyermekeknek és felnőtteknek,  A tervezett program:

Augusztus 20:
Kenyérszentelés
Jurta állítás

Augusztus 21:
Baranta bemutató, Lovasbemutató, Kard Rendje vívóiskola, Ostoros bemutató,Íjász bemutató,
Lovagoltatás, Íjász bolt, Kézműves foglalkozás (több helyszínen),Fa logikai játékok „Kézművescsokoládé”, Fafaragó, Szalmafonó, Korongos, Kosárfonó,Kovács, és még sok más

A jurta a vándorló nomádok, így a honfoglalás előtti magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy szétszerelve könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód (téli–nyári szállás), a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt. A jurta kör alakban felállított rácsos fala, a „kerege” – amely állati inakkal összefogott falécrács táblákból állt – tartotta a körülbelül tetőléc keresztmetszetű lécekkel középre igazított kör alakú füstnyílás keretet, amit építéskor az „istenfának” nevezett villás alakú rúd tartott. A „kerege” köré szorosra feszített kötél biztosította, hogy a jurta az „istenfa” kivétele után nem rogyott össze. A bejáratot egy szőnyegajtó takarta, rendszerint nemezből készült. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos volt lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébredtek és bajt hoztak a családra. Ez a babona még napjainkban is fellelhető a magyar családok között.