A sikeres, és szerethető városért


Kiindulópontunk az, hogy Komárom fejlesztési irányának a jövőben nem mennyiséginek, hanem minőséginek kell lennie.

Amellett, hogy gazdasági fejlődésre és a hatékonyság növelésére van szüksége a városnak, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a városlakók életminőségének javítását sem. Olyan céltudatos városfejlesztési stratégiát fogunk megvalósítani, amellyel teljesíteni lehet a város céljait. A gazdasági fejlődés egyik alapja az, ha hosszú távon megteremtjük és javítjuk a tőke beáramlásához és tartós megtelepedéséhez szükséges feltételeket, biztosítjuk a további fejlesztésekhez szükséges gazdasági környezetet.

Az iparűzési adóból olyan idegenforgalmi beruházásokat, és a város polgárai számára fontos életminőség-javulást ő fejlesztéseket hajtunk végre, amelyek a város egészének gazdagodásával járnak. A gazdasági funkció erősítése érdekében gondoskodunk az ipari park további fejlesztéséről.

Komárom stratégiai fontosságú helyen fekszik. Határ menti helyzete miatt kapuszerepet tölt be. A schengeni csatlakozással tovább növekedett Komárom nemzetközi szerepköre, tovább bővülhettek a határon átnyúló együttműködés lehetőségei. A város jelentőségét tovább növeli Duna melletti fekvése, amely vízi kapcsolatot biztosít Komárom számára mind Nyugat-Európa, mind pedig Dél-Európa irányába. Az M1-es autópálya közelsége miatt nemcsak Budapest, de a szomszédos fővárosok – Bécs és Pozsony – rövid időn belül elérhetek, így még a légi közlekedés adottságaival is élhet a város.

A megye területén az észak-déli irányú gyorsforgalmi kapcsolatok kiépítése után Komáromban alakítható ki a térség legjelentősebb logisztikai központja. Komáromnak ezer szállal kell kötődnie Észak-Komáromhoz. A két városrész már most egy gazdasági egységet alkot, de tovább fogjuk erősíteni összetartozásunkat. Komáromnak kistérségi központként és Komárom-Esztergom megye meghatározó városaként kiterjedt vonzáskörzete van, amely az egyes funkciókat tekintve különböző településeket, térségeket fed le, és kiterjed a Duna bal partjára is. A kistérségben a komáromi ipari park a legjelentősebb foglalkoztató. Gyakorlatilag a kistérség minden településéről érkeznek ide munkavállalók. Komárom a környék településeiről könnyen elérhető. Az ipari park nyújtotta gazdasági erőnket meg fogjuk őrizni, sőt lehetőség szerint jó várospolitikával fokozni fogjuk.

Az új Duna-híd megépülését a tervezőasztalról a valóságba kell végre átültetni. A híd szorosabbá fogja tenni a város kapcsolatát Észak-Komárommal, a mainál is jobban be fogja kapcsolni városunkat Európa vérkeringésébe. Tudatos ingatlangazdálkodásra, hatékony és következetes városmarketing- tevékenységre, pozitív arculat és identitás- erősítésre van szükség. A városmarketing-tevékenységnek a gazdaságfejlesztésben, a turisztikai vonzerő fejlesztésében, valamint a kommunikációban és a PR -munkában is meg kell jelennie. Jelenleg Komárom nem használja ki kielégítően a rendelkezésére álló eszközeit, kedvező adottságait.

A város turisztikai kínálata jelen pillanatban az erődrendszeren és a gyógyfürdőn alapul. Ez manapság szűk kínálatnak számít, főként akkor, ha őszintén beismerjük, hogy ennek a két turisztikai attrakciónak a bemutatásával, lehetőségeinek kihasználásával sem lehetünk maradéktalanul elégedettek. További vonzerőket fogunk kialakítani – ipari skanzen, kulturális- és konferencia-turizmus, sportturizmus, gasztronómiai turizmus stb. a Duna és a tavak kínálta lehetőségek jobb kihasználásával, további kerékpárutak építésével, sportközpontok kialakításával.

A Frigyes laktanya nagy területű, a városközponthoz közeli helyszín, amely a közelmúltban funkciót váltott. A laktanyából lakó és ipari terület lett. Kívánatos, hogy két évtized elteltével végre tökéletesen beleilleszkedjen a városba.

A Lengyár, mint frekventált helyen található ingatlan, fontos fejlesztési területe lehet a városnak. A rendezési terv telekmegosztást, illetve más hasznosítást is megenged. Parkolóház, városi parkoló kiépítése, szabadidõs terület kialakítása is lehetséges. A Lengyár ipari épülete védett épület, így abban ipari skanzen létesítése indokolt lehet.

Nem érinti a település közigazgatási területét, de meghatározó a fejlesztések szempontjából a város elérhetõsége. Az autópályával való kapcsolatot a 13. sz. fõút biztosítja. A déli elkerülõ út egy szakasza 2010-2011-ben végre úgy tûnik, ha késéssel is, de megvalósul. Feltétlenül szükséges a várost délrõl elkerülõ út nyomvonalának további folytatása. Kiemelt feladatunk a belváros szinte elviselhetetlen forgalmának csökkentése. Ezért szükséges megvizsgálni egy északi gyûjtõút építésének a lehetõségét is.

Fontos fejlesztési terület a Czibor Zoltán Sporttelep, illetve a strand mögötti terület, ahol egy multifunkciós sportcsarnok épülhet meg. Szándékunk szerint a sportoláshoz és a szabadidõ eltöltéséhez kapcsolódó funkciókat egy területre koncentrálva, a város polgárainak és az ide látogatóknak nyújthatunk itt igényes, és változatos idõtöltési lehetõséget.

Városunk stratégiai célja kell, hogy legyen a fürdõ fejlesztése, minõségi szállások kialakítása, gyógyszálló építése. Az 1963-ban fúrt, felújítatlan termálkút mûködésének bizonytalansága miatt a fejlesztést és a biztonságos üzemeltetést új kút fúrásával fogjuk megoldani. Ahhoz, hogy a minõségi-, gyógyturizmus kialakuljon, a termálvizet biztosítani kell.

A koncepció nélküli, ötletszerû építgetéseket pedig fel fogjuk váltani átfogóan tervezett, szakmailag megalapozott fejlesztési terv kidolgozásával. Az erõdrendszerben rejlõ lehetõségeket a mainál jobban ki fogjuk használni. A Monostori erõd Dunai bástyájának fejlesztésével a Duna felõl érkezõknek kell kaput nyitnunk. A komp, illetve kikötõ üzemeltetésével a mai sokszorosára kell növelnünk a vízi úton érkezõ vendégeink számát. A Duna bástya belsõ tereinek funkciót kell adni (esküvõk, rendezvények, konferenciák), azokat fel kell újítani. A szabadtéri rendezvények kiszolgáló helyiségeit is minden igényt kielégítõen kell biztosítani.

A Csillag erõdben megvalósítandó terveink: városi funkciók erõsítése, nemzetközi mûvészeti központ kialakítása, Dunával való kapcsolat erõsítése, felüljáró építése, kompjárat indítása. Az Igmándi erõd tanulmányterve foglalkozik a római kori emlékek bemutatásával, valamint a Képzõmûvészeti Múzeumban tárolt világhíres szobormásolatok elhelyezésével. Megfontolandó a jelenlegi különféle múzeumépületeket érintõ felújítások helyett a megyei fenntartású Klapka-, valamint a Hajózási Múzeum teljes kiköltöztetése, pályázati lehetõség felhasználásával.

Sportlövész központot fogunk kialakítani a Molaj lakótelep területén a volt étkezde felújításával, illetve késõbbi bõvítésével.A jó edzési lehetõség és szakmai háttér vonzza majd a külföldi sportolókat is, ami erõsíteni fogja a lakótelep szállodáinak kihasználtságát. A sportlétesítmény edzõtáborként is mûködne a sportolók felkészítésekor. Sidi Péterre, a 2009-ben, a világ legjobbjának választott sportlövõjére városmarketinget fogunk építeni.

A belváros központi funkciókkal rendelkezõ területe Komárom nagyságához képest megfelelõ méretû. Szükség van azonban egy olyan sétáló jellegû belvárosi részre, ahol kávézók, cukrászdák, kis üzletek várják az embereket. Olyan központi közösségi területre, amely a város jellegzetes, szívesen látogatott helyének számít az itt lakók és a turisták szemében.

A Kalmár köz ilyen céllal épült, de nem látja el ezt a funkciót. A Kecskés sétányt és a Jókai liget rendezését folytatni fogjuk. A Radetzky-szobrot eredeti helyére vissza fogjuk állítani. Nagyon fontos feladat, hogy minden városrészben rendezett találkozási pontok álljanak az emberek rendelkezésére. Ezek a színhelyek közösségerõsítõ rendezvények otthonai lehetnek.

A fejlesztésekre meghatározott, jól átgondolt, jól megtervezett módon van szükség. Például a belvárosban az elõbb említett városközponti funkciók megerõsítésére, míg Szõnyben az alközponti funkció kialakítására. A lakóövezetek nagy részénél nem szükséges a terület további bõvítése, fontos viszont a lakókörnyezet teljes megújítása. A fõ problémát tehát nem a területek kiterjedése okozza, hanem funkcióhiányossága. Mivel Komáromnak idáig nem alakult ki egységes városközpontja, szükséges a még nem létezõ valódi belvárosi funkciók kialakítása, a meglévõk megerõsítése, szépítése. Komáromban a következõ fejlesztési akcióterületeket határozhatjuk meg annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a rendelkezésre álló saját fejlesztési források nem elegendõk.

Dr. Molnár Attila, polgármesterjelölt


Köszönet Laca