A minap szemtanúja voltam az Igmándi úton amint a buszmegállóban két rendőr igazoltatott egy ott várakozó csoportot. Eszembe jutott egy elméleti kérdés. Mi változott az igazoltatás területén az elmúlt pár év alatt.
- Az igazoltatás értelme. Mi okból áll egy csoport a Koppánymonostorra közlekedő busz megállójában? A rend marcona őrei a törvényi előírásoknak megfelelően illedelmesen köszöntek: ” Sziasztok srácok”. Ezt követően megkérdezték a csoportosulás célját: “Buszra vártok?” Válasz: “igen”.
- Az igazoltatás módja. Bevett módon az igazolványok adatait rádión keresztül , szóban egyezteti az ügyeletes kollégával.
Mi a gond ? Csak az az apróság, hogy már 2007-ben levélben felhívta az Adatvédelmi kormánybiztos a rendőrség figyelmét arra, hogy a verbális módon (szóban) továbbított személyes adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek. Ö már akkor elektronikus adategyeztetést javasolta. Az adatvédelmi biztos tájékoztatása:
“Igazoltatáskor, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb teendők végzésekor (az adatok feljegyzésekor, a rádión történő ellenőrzéskor) nyilvánvalóan személyes adatok kezeléséről van szó. Az igazoltatáshoz és az ezzel járó adatkezeléshez a rendőrségnek természetesen joga van a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény rendelkezései alapján. Ugyanakkor minden igazoltatás esetében érvényesülnie kell az adatkezelésre vonatkozó egyéb előírásoknak, például az adatbiztonság követelményének is.
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 10. § (1) bekezdése alapján az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Amennyiben az adatkezelő nem alkalmaz megfelelő biztonsági intézkedéseket, és emiatt az alkalmazott védelem nem bizonyul elegendőnek – azaz az adatokhoz illetéktelenek férnek hozzá – akkor akár az adatkezelő polgári vagy büntetőjogi felelőssége is megállapítható.
Az igazoltatáshoz kapcsolódó adatkezelések követelménye tehát, hogy az intézkedés alá vont személy adatai ne váljanak bárki számára hozzáférhetővé. Az adatok egyeztetését, ellenőrzését csak úgy lehet jogszerűen folytatni, ha illetéktelenek azokat semmilyen körülmények között nem ismerhetik meg. A megfelelő, jogszerű eljárás tehát az igazoltatást végző járőr részéről az, ha az ellenőrzést oly módon, olyan hangerővel végzi, hogy a személyes adatokat illetéktelenek ne hallhassák, vagy ha ez az igazoltatás helyszínén tartózkodó tömeg miatt vagy egyéb okból nem lehetséges úgy – kellő tisztelettel – megkéri az intézkedés alá vont személyt, hogy az igazoltatás idejére húzódjanak olyan helyre, ahol az igazoltatás jogszerűen elvégezhető. Ha az igazoltatást két járőr végzi, úgy megoldást jelenthet az is, ha egyikük az igazolvánnyal elvonul olyan helyre rádiózni, ahol azt mások nem hallhatják.
Tájékoztatásul közlöm, hogy a fentiekben leírtakat tartalmazó levelet megküldtem a Komáromi Rendőrkapitányság vezetőjének is és felhívtam a figyelmét az abban foglaltak maradéktalan betartására. “
Tisztelt rendőrök tudom, hogy a technikai eszközök hiánya nem az önök felelőssége, de az adategyeztetést nem a gépjármű tetejére könyökölve, hanem a zárt ajtajú autóban végezve teljes mértékben betartanák a törvényi feltételeket. A vezetőik figyelmébe ajánlom, hogy az Unió igazolványai elektronikusan olvashatóak vagy vizuális olvasási vagy chip technológia révén. Az elektronikus adategyeztetés egyszerűbb, biztonságosabb, gyorsabb és hatékonyabb módszer.
Horváth László – én azt tartottam komikusnak a kialakult helyzetben, hogy buszra váró emberektől kérdezte meg a járőr, hogy mi a gyülekezés célja. Vajon mit csinál az ember a megállóban, ha monostori és hamarosan indul a busz. A társalgás alapján ismerték egymást (rendőr-igazoltatott).
Biztonságérzet: megfigyeltem, hogy Délen a Jókai tér, Északon a Lehárpark lett a hajléktalanok kedvenc gyülekező és tartózkodóhelye. Mindkét pont elég frekventált. Természetesen joguk van ott tartózkodni, de …
Komárom az idegenforgalomból szeretne megéli. Ezt nem szabad elfeledni!
Itt nem erről van szó. Szerintem te sem szeretnéd, ha este a csendes utcán valaki (rendőr)hangosan kiabálná a személyes adataidat és azokat valaki lejegyezve mondjuk hitelt igényelne a te nevedben.
Én javasoltam megoldást is. Te is komáromi révén ismered a határregisztrációs rendszert. A magyar lassabb módszer mellett, biztosan észrevetted hogy a szlovák határőr csak az igazolványod, útleveled alsó gépi olvasásra alkalmas sávját húzta végig az olvasóján és mehettél tovább. Ebből a berendezésből létezik MOBIL változat is ezt főleg a német határrendészet használta. Ez gyorsabb és mindenki számára biztonságot jelent. Az igazoltató rendőr sem ismeri meg a védett személyes adataidat, mivel azokat a rendszer ellenőrzi emberi erő nélkül.
Szerintem ez a nagy demokrácia oda vezet, hogy az emberek nem tartanak lassan senkitől és semmitől!
A mostani fiatalok meg pláne nem ismerik a tisztelet fogalmát!
Ha egy rendőr oda megy valakit igazoltatni, akkor nyak behúz…
…ha a rendfenntartó erőinket korlátozzuk, az mihez fog vezetni? Persze elvárható, hogy az igazoltatás normálisan normálisan történjen