A Felszabadulás napja- Komárom

A komáromi Endresz Csoport  mindenkit szeretettel vár 2011. november 5.-én este 18:00 órakor, Komáromban  a Szabadság téren a polgármesteri hivatal előtti I. világháborús emlékműnél tartandó koszorúzásra és megemlékezésére.

1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elcsatolt magyarlakta területeit.  A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, ami alól London és Párizs kivonta magát, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938-as XXXIV. törvény szentesítette. A magyar honvédség november 6-án vonult be a városba.1939. július 15-én a két Komáromot újraegyesítették, a Pozsony vármegye Magyarországhoz került részeivel kibővült Komárom vármegye székhelyeként.1940-ben Komáromnak 30 842 lakosa volt (ebből 21 957 volt az északi parti városrész népessége).



ALAPY GÁSPÁR (1880-1945) Észak-Komáromban született. Tanulmányai elvégzése után 1907-ben kezdett el dolgozni az észak-komáromi városházán. 1921-ben Dél-Komáromba jött, ahol bekapcsolódott a város vezetésébe 1922-től helyettes, majd 1928-tól kinevezett polgármesterként. Városépítő tevékenysége során virágzó kisváros alakult ki. Népszerűségének köszönhetően és érdemeinek elismeréseként 1939. július 15-től az újra egyesített Komárom polgármestere.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. június 18.–Estoril, Portugália,1957. február9.) az Osztrák–Magyar Haditengerészet tengerésztisztje, 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje, ellentengernagyként a flotta utolsó főparancsnoka volt. Az uralkodó a világháború végén altengernaggyá léptette elő. Az első világháborút követő proletárdiktatúra összeomlása után megszilárdította az államhatalmat. 1920. március 1-jétől 1944. október 16-áig ő volt a Magyar Királyság kormányzója. Portugáliai emigrációban halt meg 1957-ben. 1993. szeptember 4-én temették újra Kenderesen.



Az “először” felcsendülő magyar himnusz Komáromban, 1938 november 6



Bevonulás a komáromi várba 1938 november 6.