Kettős mérce – beszélgetés a kettős állampolgárság kapcsán a legelsőkkel


A komáromi Selye János Egyetemen működő Rákóczi Szövetség szeretettel vár minden érintettet illetve a téma iránt érdeklődőt 2011 november 8.-án este Komáromban a RÉV  Magyar Kultúra Házában (Vársor 142) a Tiszti Pavilonban megrendezésre kerülő “Kettős mérce – beszélgetés a kettős állampolgárság kapcsán a legelsőkkel” című rendezvényére. A beszélgetés vendégei  Dolník Erzsébet, Gubík László és Kassai Gyula. A beszélgetés este 17:30-kor kezdődik. Bejárat a Tiszti Pavilon park felőli oldalán.


Miért tartom fontosnak megosztani ezt az eseményt? Sajnos elég kusza és hiányos a tájékoztatás. A médiumok politikai nézetei illetve az őket befolyásoló és anyagilag támogató pártok véleményéhez hasonló híreket közölnek ezzel megszűrve sok a felvidéki magyarság számára fontos információt. Mind a mai napig kettős állampolgárságról beszélünk, miközben ilyent a jog nem is ismer. Csak állampolgárság van, amely egy állam és egy polgár közt kötött szerződésen alapuló jogok és kötelezettségek együttese.  Amennyiben e szerződés megkötésének nem feltétele a kizárólagosság, úgy  mindenki több ilyen szerződést is jogosult megkötni. Az egyes szerződések egymásra nincsenek hatással és különálló szerződésekként kezelendőek. Esetünkben az a felvidéki magyar aki megszerzi magyar állampolgárságát, Szlovákiában szlovák , míg Magyarországon magyar állampolgárként kezelendő. Mindkét országban az adott állam érvényes jogrendszerét köteles betartani, hiszen ezt szerződésbe foglalta. Magyarországon egy hatóságot sem érdekel, hogy a magyar állampolgárságon  kívül saját polgárának van-e egyéb állampolgársága, hiszen jogilag csak és kizárólag a kettőjük között létrejött szerződés alapján tud eljárni.  Magyarországon kétféle státusza lehet egy magyar állampolgárnak. Az első a külföldön élő magyar állampolgár, aki saját elhatározásából az ország határain kívül telepedett le és ott él életvitelszerűen és ezt be is jelentette (kötelezettség).  A második státusz a Magyarországon élő magyar állampolgár.  A hazatelepülés tényét szintén be kell jelenteni és ezzel egyidőben lakcím, illetve személyi igazolványt ad ki a lakóhely szerinti okmányiroda.  A fenti szabályok minden állampolgárra vonatkoznak. Téves az az elterjedt hiedelem, hogy azok a felvidéki magyarok, akik megszerezték (visszakapták) magyar állampolgárságukat azért nem kapnak személyi igazolványt mert másodrendű állampolgárok lennének. A Magyarországon született, de határon túlra költözött magyar állampolgárnak sincs magyar személyi igazolványa. Ezt csak akkor kapja meg, ha hazatelepülését bejelenti. Ebben az esetben a helyszínen kap lakcímigazolványt és elkészítik személyi igazolványát, amely Budapest esetében 24-órán belül átvehető a Központi Okmányirodában. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs szó sem menekült sem bevándorló sem egyéb megkülönböztetésről. Minden magyar állampolgárnak jogában áll eldönteni állandó lakóhelyét amely lehet az országon belül vagy azon kívül is. Csak a hazatelepülés tényét köteles bejelenteni az illetékes hatóságnál (polgármesteri hivatal). Mint a szó is mutatja HAZA települ és nem bevándorol!!!  A felvidékről hazatelepült magyarok személyi okmányaiban csak a születés helye utal származásukra, ez esetünkben Komárom Csehszlovákia. Tudni kell, hogy Magyarországon rengeteg ember nem a mai ország határain belül született ezért ez nem egyedi, nem furcsa és nem kirívó.

Van még egy olyan terület, amelyről elég hiányos a tájékoztatás. Ez a honosítási kérelmek száma. Tudni kell, hogy Komárom Város Polgármesteri Hivatala az érdeklődők nagy száma miatt külön irodát nyitott, tehát Komárom város esetében nem az anyakönyvvezető veszi már át az igénylőlapokat, hanem az állampolgársági ügyekért felelős munkatárs a hivatal első emeletén. Dr. Molnár Attila polgármester minden munkatársától megköveteli a teljes titoktartást és a törvény által előírt állampolgári esküt is zárt ajtók mögött tartják ahová csak az érintetteket engedik be. Az ott átadott honosítási okiraton kívül semmi más okiratból nem állapítható meg a magyar állampolgárság megszerzésének időpontja. Ez azért fontos, mert a szlovák szabályozás szerint csak a 2010 júniusa után megszerzett állampolgárság büntethető!

Mi lesz a pillanatnyilag még hatályos szlovák módosítás sorsa?  Amennyiben a szlovák alkotmánybírák az ország alkotmányát veszik alapul, amely egyértelműen kimondja : “Akarata ellenére senkitől sem vonható meg szlovák állampolgársága” és nem  politikai nyomásra döntenek,  úgy e jogszabály érvényét veszíti. Ne legyünk naivak, Fico kormányra kerülése után ismét elfogad majd egy újabb “ellentörvényt”, esetleg módosítja az alkotmányt is (ez a valószínűbb), de azok a szabályok ismét csak a törvény kihirdetésének napjától lesznek érvényesek. Visszamenő hatállyal nem lehet törvényt alkotni! Magyarul ez azt jelenti, hogy aki eddig félt élni azzal a jogával, hogy őseitől örökölt állampolgárságát visszakérje ezt a szlovák törvényi háttér ismeretében MOST lényegében büntetlenül megteheti a következő parlamenti választásokig.

3 hozzaszolas a “Kettős mérce – beszélgetés a kettős állampolgárság kapcsán a legelsőkkel” bejegyzeshez

  1. Porszívó-leleményes ember mindenhol van. Hidd el hamarosan szlovák kisebbségi önkormányzat is alakul majd Komáromban, mert az állam erre biztosít költségvetési keretet. Sajnos élősködők mindenütt vannak 🙁

  2. Nefelejtsék meghívbi a sok komárnói olátcigábyt aki nemcsak kettos állampolgár de még odaátt kisebbség onkormanyzatiképviseloi is. Most enggedtek jopárat ki a baszibol…””

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.